The world is fucked up

Azt mondta a doki…

…hogy mumpszom van. A Kedvesnek meg még nem volt soha. Így hát visszaköltözött az agglegénylakásba, egy hétre legalább. Erre jön Anyukám, és azt mondja, hogy szerinte ez nem mumpsz, hanem valami fülgyulladás. Mindenesetre elég vacak, amikor éjjel arra ébredek, hogy kiszakad a szemgödröm és a fülem, meg egy kis koponyadarabkám, annyira rohadtul fáj. Persze bogyókat elvből nem veszek be, mert hiszen ezért nem vettem be azt sem, amit a doki felírt, a patikus meg bőszen támogatott. Később megérzéseim beigazolódni látszottak, amikor itthon utánaolvastam, és kiderült, hogy a mumpsznak hivatalos gyógyszere nincs, csak sok pihenés meg ilyesmi. Meg hogy lappangási idő alatt fertőz, szóval végülis mindegy is, hogy most a Kedves elköltözött-e vagy sem. De mindegy, jobb ez így most, legalább nem hallja, hogy konstans nyafogok, és nyugiban tud dolgozni. Anyu jött át rám vigyázni, meg borogatott, meg ápolt, az éjszaka kellős közepén lenyomott a torkomon egy sor csokit, meg egy kanál mézet, ezen kívül két napja nem ettem semmit, de nem is kívánom, és mégis tisztulok. Szerencsére a cicákra nem veszélyes, akármi is van bennem, szóval most béke van. Szokatlan, mert tök nagy kupi van a lakásban, és nem izgat. Eddig egy árva porcica és plafonra tudott küldeni, most hagyom, hadd bandázzanak. Hogy mik vannak…

Design by Caramel Cafe