Nem értem
Nem értem én ezt a rajongás dolgot.
Hogy lehet, hogy ennyi ember a fülén ül, és csak süketen küldözgeti az sms-eket?
Hogy lehet, hogy olyan emberek maradnak bent a Megasztárban, akiknek semmi keresnivalójuk benne?
Olyan ütnivalóan nyálas és bájgúnár pofázmánnyal és olyan semmilyen hanggal, mint amilyen az naaagy ámérikából ideszakadt gyereknek van, hogy lehet még bent a döntősök közt? Hogy aki se magyarul, se angolul nem képes szépen megszólalni, és hangja is édeskevés van, mit keres még ott?
Gyerekekekből miért kell mini dívát csinálni, ha már egyáltalán engedték hogy szerepeljenek? De valóban: nem értem, miért kell egy iskoláskorú gyerekeket kirángatni az iskolapadból, bármilyen tehetség is, és beledobni a mélyvízbe, hogy aztán eltűnjön a süllyesztőben…? Hogy lehet ilyen felelőtlen (pénzéhes?!) egy szülő, hogy ennek teszi ki a csemetéjét?
Mit keres Friderikusz a zsűriben? Nem értem, miét nem képesek építő kritikát mondani a zsűritagok? Miért kell nyilvánosan csépelni egymást, miért nem lehet ugyanezt az öltözőben elintézni?
Miért nem stílusok váltakoznak hetente, amiben meg kell mérkőzniük a döntősöknek, mint ahogy régen is volt?
Miért a szimpátia, és miért nem az igazán jó hang a mérce? Hogy nem sérti az emberek fülét a botrányos kiejtés, vagy a rengeteg csúszkálás?
Hogy lehet, hogy egy annyira kiforrott énekesnek, mint a swinges srác, hogy nincs még lemeze és világ körüli turnéja?
Miért kell ilyen nevetséges göncökben, botrányos frizurával császkálnia szerencsétlen döntősöknek?
Egyszerűen nem értem.
5 Nyiff:
nekem sem tetszik igazából ez a Megasztár 4. A régiek olyan jó kis show-k voltak, mindig olyan izgik voltak a döntők, érdekesek a feladatok… most meg csak gyerekek vannak (asszem mindenki 25 meg 20 alatt van), a zsűri nevetséges… A Király gyerek béna, nekem a Hien sem tetszik, a Lüszi szép kislány, és jó hangja van (lesz), de ha egyszer anyuci rajta keresztül szeretné megvalósítani a saját álmait… kíváncsi leszek, ki nyeri meg, de nem hiszem, hogy nagy rajongója leszek…
az a gond, hogy egyik sem nagy egyéniség, kivéve talán a swingelős gyereket, de azt hiszem ő sem lesz világsztár, pont azért, mert nem kimondottan sokoldalú. a gyerekeket meg kimondottan sajnálom.
igen, a Krisztiánnak van stílusa, de igazad van, az Eszenyi is mondta neki, hogy egyszer énekeljen már egy rock dalt is :)
Én azt az egyet mindenképp barátságos megoldásnak tartom, hogy nem kell az énekeseknek mindenféle stílusban bizonyítani. Ez még profiknak is nehéz, ha valakinek kialakult stílusa van, hadd működjön abban, aki akar, az úgyis tud változatos dalokat választani. Persze ettől egysíkúbb lesz a műsor, az igaz. De ha valakinek egy-két stílus áll csak jól, hadd mozogjon abban. Mondjuk nekem pl. pozitív csalódás volt - az egyébként szerintem kitűnő - Hientől A fák is siratják c. dal, ezzel bebizonyította, hogy nem csak r’n'b-ben jó.
Szerintem amúgy van jópár jóhangú emberke a műsorban, a baj az, hogy átütő egyéniséget én se érzek valahogy, noha a zsűri nyilatkozta azt, hogy ők ezt (is) keresik egy előadóban. A hamisság meg…a korábbi szériáknál csodálkoztam, hogy a zsűri nemigen tért ki erre, de most már én is úgy gondolom, egy-két hamis hang becsúszhat bárkinek, ha az előadó szívvel-lélekkel átéli a dalt, akkor nem akadok fenn rajta, mert a legnagyobbakkal is előfordul néha. Persze volt olyan produkció, ahol a folyamatos hamis hang alapján azt szűrtem le, hogy túl nagy falat volt az illetőnek az adott nóta; akkor ezt tudomásul kell venni, és legközelebb könnyebbet választani.
A gyerekszereplőkről annyit, hogy nekik kőkemény lehet ez a világ, én nem vittem volna le a korhatárt, és a kiugróan tehetséges gyerekeimet se tenném ki ilyesminek, szűk körben énekeljenek csak (pl, iskola, házibuli, karaoke), amíg elég érettek nem lesznek mindahhoz, amit ez a szakma lelkileg és hangilag megkíván. A dalválasztásokról meg az jutott eszembe, hogy 13 évesen én is folyton Whitney meg Mariah-dalokat énekeltem otthon, és ami a legédesebb, meg voltam róla győződve, hogy vagyok olyan jó, mint ők. :) Tehát mélyen megértem, hogy Lüszi is ilyenekkel akar villogni, pláne hogy a környezete nyilván agyondícséri, és a korához képest különleges is, amit tud, de még sokat kell fejlődnie, hogy felnőttekkel szemben is megállja a helyét. Viszont előtte az élet, remélem, lesznek mellette olyanok, akik segítenek neki abban, hogy csak a józan ész határain belül használja ki a műsor adta lehetőségeket.
Szerintem az amerikás gyerek meg cukipofa. De a szvinges srác is.
“Ez még profiknak is nehéz, ha valakinek kialakult stílusa van, hadd működjön abban, aki akar, az úgyis tud változatos dalokat választani.” - pont ez lenne a lényeg, hogy tehetségeket kutassanak fel, ne pedig bemutassák őket. érted a különbséget a kettő közt? teljesen más már kialakult emberek köré műsort építeni, mint rátalálni a rejtett sikerlehetőségekre, és azokat mint kis virágokat, nevelgetni.
“Szerintem az amerikás gyerek meg cukipofa.” - nekem azok a megcsinált gyerekszépségversenysztárocskák jutnak róla eszembe. mesterkélt, megcsinált, koravén. egy gyerek legyen gyerek, legyen koszos, legyenek játékai és barátai, de semmiképp sem allűrjei, és irreális vágyálmai. lesz bármi is ezekből a gyerekekből? spears, culkin, utasi - csak egy pár név azok közül, akik kirobbanó tehetségek voltak, de eltűntek a süllyesztőben. tényleg ezt az utat kell megtapasztalja egy gyerek, csak azért hogy a szülei álmait véghez vigye? önzőség ezt tenni egy gyerekkel. nagyon önző dolog.